A PASSAIC-I MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ                                     RÖVID TÖRTÉNETE Az 1890-es években Passaicon és környékén 45-50 magyar református és evangélikus család  telepszik le. Bár írott adatunk  nincs alakuló ülésről, 1895 nyarán bizottság alakul, mely Soós János elnököt és Németh Pál titkárt bízza meg, hogy találjanak lelkészt a Református Magyar Közösség számára. Magyar istentiszteletet 1895 október 20-án  a Jefferson North Reformed templomban  Nt. Demeter Bertalan new york-i lelkész  tartott első ízben a passaic-i magyar közösségnek.  Három éven át minden harmadik vasárnap  hírdet igét a lelkész a kis közösségnek, de az önálló egyház  alapításának gondolatát nem adják fel. 1898 június végétől  a gyülekezet megválasztotta  presbitériumát és presbiteri és közgyűlési jegyzőkönyvet vezet. Ez időben a gyülekezet lelkigondozását  dr. Kuthy  Zoltán new yorki lelkész vette át. Templomépítés céljára 1901-ben Garfielden két telket vásárolnak, de egyik sem felel meg templom építésre. Így újabb telket vesznek a 4-es és Morris utca sarkán ahol végre elkezdődik a temlomépítés. Harminckilenc fizető egyháztagot tart nyilván a gyülekezet, mely 1903-ban egyházzá fejlődik azáltal, hogy megkapja   szabadalmi levelét és állandó idejű lelkipásztort választ Kuthy Elemér személyében. Az egyháztagok áldozatkézségéből és a magyarországi református egyház 7000 dolláros kölcsönéből megépült templomot május 7-én szentelik fel, majd az évforduló tiszteletére már az 1000 fontos/lb/ harangot is felszentelhetik, mely azóta is hivogat és búcsúztat.  Ekkorra a gyülekezet már 144 tagot számlál. Tehetséges tanítót is küld az óhaza, aki megszervezi az  első, 40 tagú énekkart. Nt. Kuthy Elemér 1909-ben visszatér az óhazába. Helyére Nt. Tegze Lászlót  hívja meg a gyülekezet a michigani Delrayból aki kezdeményezi  az első templomi orgona vásárlást, melyet  augusztus 15-én fel is avatnak. 1910-ben 41 kesztelés, 35 esküvő és 2 konfirmáció volt (legtöbb keresztelés 1915 és 1916-ban volt, számszerint 53, legtöbben pedig 1917-ben kötöttek házasságot,  40-en). 1911-ben sor kerül a templom melletti  két telek megvásárlására későbbi építkezések céljára. Az egyház fennállásának 10-ik évfordulójára 1913 novemberében 600 példányban emlékkönyvet adnak ki . Nehéz idők következnek, a kapcsolat a hazai egyházzal megszakad a háború miatt, és így az anyagi segély is. Egyhangú döntés születik arról, hogy az egyház nem csatlakozik semmilyen szövetséghez, addig amíg a hazai konventtel nem sikerül újra kapcsolatot teremteni. 1921 december 11-i közgyűlésen, engedve az óhazai egyház képviselőjének, dr. Takaró Géza  kérésének a passaic-i egyház kimondja a Reformed Church-höz való csatlakozást, amely amerikai fennhatóságot jelent a Tifin Egyezmény alapján. A következő év pünkösdjén  Dr. Balthazár Dezső, a magyarországi egyházi zsinat  elnöke látogatja meg a gyülekezetet. Az idős Tegze László lelkész mellett Kecskeméthy József magyarországi segédlelkész  szolgál. 1929 - ben megalakult a Lórántffy Zsuzsánna Nőegylet. 1931 szeptember 6-án Tegze László nyugdíba vonul és helyére egyhangúlag Kecskeméthy Józsefet választja a gyülekezet. Nehéz anyagi körülmények közepette is csodálatos lendülettel folyik a lelkészházaspár által vezetett sokirányú ifjúsági, keresztyén nevelési és kultúrmunka. Nagy siker övezi a „Borsodi lakodalom” és az „Aratási ünnepség” című előadásokat. Nt. Kecskeméthy József 1937 augusztus 19-én lemond és helyére Nt. Rácz Győzőt választja a gyülekezet, aki sorban végiglátogatja a tagokat. 1939 - ban az egyház alapító tagja lesz az Evangelical and  Reformed Church Magyar Egyházkerületének. Bár az egyháznak komoly tartozása van, nagy erőfeszítéssel folyik annak mielőbbi visszafizetése. Köszönhetően az akkori tagok áldozatos kitartásnak és munkájának 1944 júliusáig 27000 dolláros adósságot tudhatnak maguk mögött. A következő években újabb építkezéseket tervezhetnek , szeretnének egy kultúrális központot létesíteni. A II. világháború áldozatokat követel úgy személyit mint anyagit még e kis közösségtől is. 1948 - ban a decemberi presbiteri gyűlés a minden vasárnap tartandó angol istentiszteletek megkezdéséről hoz döntést, és az új rend a 9 órai vasárnapi iskola, 10 órai angol és 11 órai magyar istentisztelet lesz. Az angol szolgálatok végzésében Györke józsef, Mikó Ernő, Szabó István gyülekezetből származó teológusok és Peter Sharik és Benjamin McLaughlin angol teológusok munkája nagy segitséget jelentett. 1954 - ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Nt. Rácz Győző. Munkáját Nt. Bertalan Imre a staten island-i Független Egyház volt lelkésze veszi át. Ujjászervezi a gyermek-, ifjúsági- és felnőtt énekkarokat. Elindul a gyülekezeti újság kiadása  Egyház Látogató címmel, mely azóta is rendszeresen, negyedévenként jelenik meg. 1956 - ban a dicsőséges magyar szabadságharc leverése után az egész egyház megmozdul és élen jár a magyar életek mentésében, menekültek letelepítésében, segélyezésében. Megalakul a Családi Kör. 1958 szeptember 19-én „Kapavágási” ünnepséget rendeznek. Megvalósul a régi álom: negyedmillió dolláros költséggel felépül a Kálvin Hall, melynek felavatására  1959 szeptember 29-én kerül sor. Megkezdődhetett a vasárnapi iskolások modern, külön osztályokban való tanítása. Hely van az ifjúsági és sport összejövetelek tartására, valamint az egyháztagok társadalmi megmozdulásainak rendezésére is. Kilenc éves szolgálat után Nt. Bertalan Imre a New Brunswick-i egyház meghívását elfogadva, lemondott és helyére a gyülekezet Nt. Dr. Komjáthy Aladár, Roebling-i lelkészt hívta meg. Közel négy éves szolgálata alatt a presbitérium tagjaival együtt őszinte buzgalommal és hozzáértéssel szolgálta az amerikai magyar református egység gondolatát. A változatos kulturális és társadalmi  megmozdulások és a Családi Kör rendezvényei nemcsak a környék magyarságának összefogásához járultak hozzá, de lényeges segítséget nyújtottak a Református Egyesülettől kapott kölcsön törlesztésében is. Lemondása után 1967 áprilisától 1968 januárjáig az egyházkerület meghívott lelkészei és a presbitérium tagjai szolgálatával folyt az egyházi élet. Nt Kecskeméthy József 1968 februárjában kezdi meg gyülekezeti szolgálatát. A templomot, parókiát és a Kálvin Hallt újra festetik, a fennmaradt adósságot teljes egészében törlesztik. Új egycsaládos ház vétele is sikerül, ezzel is gyarapítva az egyházi vagyont. 1974 március 31 - én  lemond Nt. Kecskeméthy József  és az egyház szolgálatába  Nt. Király Zoltán, volt manvillei lelkész  lép még az év nyarától és megkezdi építő munkáját. A templomba harangjáték és hangerősítő berendezés kerül, a Kálvin Hall régi hagerősítőjét is újjal cserélik fel. A következő öt év alatt a templom új szőnyegeket, a Kálvin Hall pedig új függönyöket kap.  A gyülekezet a már meglévő két ház mellé még egyet vásárol. 1974 májusában az egyházat meglátogatja Mindszenty József magyarországi bíboros aki számüzetése alatt járta a világot és látogatta a magyar közösségeket tanítván őket Isten és a haza szeretetére. 1975 - ben megalakul a Himzőkör. Az egyház gyarapodásához sokban hozzájárul a Lórántffy Nőegylet tagjainak odaadó munkássága. Újabb munkálatokat kell végezni a Kálvin teremben, mert a hirtelen bekövetkező nagy fagyok 1981 – ben komoly károkat okoznak. Megtörténik a templom és a Kálvin Hall fűtés rendszerének szétválasztása és a károk helyrehozatala. Nt. Király Zoltán tizenhét éven át, 1991 augusztusi nyugdíjba vonulásáig szolgálta az egyházat. Nehéz volt az elkövetkező időkben olyan lelkészt találni aki angolul és magyarul is hirdet igét, valamint elfogad egy nem túl magas fizetést. Ebben a lelkész nélküli szakaszban az egyház megtapasztalta milyen odaadással szolgáják az egyházat presbiterei, akik maguk vállalták az ige hirdetését amikor nem sikerült vendég lelkészt kapni. 1992 és 1994 között Gaál Ferenc lelkész vette át az egyház szolgálatát, de sajnos éppen a jubileumi év előtt ismét lelkész nélkül maradt az egyház.  Az ünnepségekre való készülődés nem maradt el, különböző csoportok alakultak az egyház tagjaiból, akik az egy éven át tartó ünnepség sorozatra való felkészülésről gondoskodtak. Időközben, a Jó Isten gondoskodott arról is, hogy mégiscsak siker koronázza a lelkész keresést. 1995 június 18 - tól elfogadta az egyház az első nő lelkészét, Király Marianna személyében, aki Debrecenben végezte tanulmányait, majd a princetoni egyetemen vizsgázott és a New York-i 69-es utcai református egyház ideiglenes lelkészeként szolgált.  Az egyház közösségét 2002 márciusáig látta el, amikor is úgy döntött visszatér az óhazába. Az egyházát szerető gyülekezet egyhangúlag meghivta Nt. Vásárhelyi Józsefet  2002 áprilisában a lelkészi szolgálatra, aki azóta is szolgálja a gyülekezetet Isten kegyelme által.
		Copyright © passaichunref  2003 -  2006 -   All rights reserved         Contact IT